2008. július 23., szerda

Orvosoknál jártunk

A napokban kicsit kimozdultam otthonról. Na nem egyedül, vittem a szüleimet is. Vasárnap elkocsikáztunk a helyben lakó dédszüleimhez – sokmindenre nem emlékszem ebből a látogatásból, mert a szüleim az előszobában hagytak a kocsiban, én meg bosszúból végigaludtam a vendégeskedést. A dédik nyomban hozzá is fűztek, a „kicsi tiszta olyan, mint az Ivettka volt“ – kicsi alatt itt engem kell érteni, Ivettka pedig az anyukám –, betolják és ő szépen végigalussza az egész ittlétet. Na de kérem én, mit kell ezen csodálkozni? Én egy kulturált, jó baba vagyok, aki nem csinálja fölöslegesen a bordelt!
Tegnap orvos bácsinál és néninél jártunk. Apuci emiatt szabadságot vett ki, hogy autóval tudjon minket szállítani. Délelőtt Bazinba mentünk, ahol az ortopédorvos bácsi megnézte, nem lesz-e csípőficamom. Nem lesz. Anyukámék szépen pelenkáznak, minden rendben. Délután aztán újra gépkocsiba ültünk és irány Szenc, az én személyes orvosom! A néni megnézett, megmért – figyelem!, már 3 700 grammot nyomok! – és elmondta, amit már régen tudok: minden rendben van velem, egészségesen fejlődök. Csak így tovább! Az utóbbi napokban egyébként – amint a kép is elárulja – kissé kipattogtam. Orvos néni azt mondta, ez ilyenkor természetes, nem kell megijedni. És hát a meleg is megteheti a magáét.

Nincsenek megjegyzések: