A hozzám hasonló kisbabák abban a rendkívül kedvező helyzetben vannak, hogy gyakorlatilag a legcsekélyebb és legtermészetesebb cselekedeteikkel is nagy örömöt tudnak szerezni szüleiknek. Én például az utóbbi napokban elkezdtem mosolyogni. Mondjuk úgy, hogy tudatosan mosolyogni. Vasárnap reggel anyuka pedig már azzal a hírrel ébresztette apucit, hogy a „baba rámmosolygott“. Már nem csak „úgy“, de szépen, tudatosan – szólt az újság. Aztán ezt az örömöt a nap folyamán apukának is megszereztem, őreá is rásomolyogtam. És fokozatosan a többi, engem körülvevő emberre.Néha mennyi kevés is elég a nagy boldogsághoz! Hajrá kisbabák, mosolyogjunk sokat!
3 megjegyzés:
Szép mosoly Terézke, az összhatást csak a csúnya bácsi zavarja meg a háttérben :)
Hát ezen a képen inkább apukád mosolyog, de elhisszük, h azért te is tudsz :) Csak mosolyogjál sokat :)
*és kérdezd meg apucit, nincsenek-e otthon csillagászati könyvek...*
Hallod teso, igen nagy kiiiip. De az a polo se semmi :))))
Megjegyzés küldése