Igen, nyártól többen leszünk. Négyen. Már nem én leszek a legkisebb, én is vigyázhatok valakire. A kistestvérkémre. Akit már most nagyon szeretek. Ha anyuka megengedi - és ő mindig megengedi -, megsimogatom, megpuszilom, meghallgatom, ha kell, segítek neki bekrémezni a kis jövevényt még eltakaró, egyre nagyobb haskót.Eddig tudtommal csak egy fénykép készült róla. Ezen még nem hasonlít egy kisbabára, de állítólag majd fog. Csak várjam ki. Hát jó.
Második születésnapomra ajándékul kapok tehát egy kis rokont. A nevét még nem tudom, de már várom. Gyere, kistestvér!
